Az idei karácsony elég rohanósra sikerült, tegnap még a hömpölygő várost jártam az utolsó karácsonyi ajándékok után, és a nagybevásárlás is hátravolt. Eszembe jutott egy írásom, Karácsony a Persiles dobozok tetején címmel, amivel a Sanoma Média Akadémiánál felvételiztem két évvel ezelőtt. A második fordulón azt az írásbeli feladatot kaptuk, hogy egy egyoldalas fogalmazásban írjuk meg életünk legboldogabb pillanatát. Én pedig a Gergővel közös első karácsonyunkat választottam, ami bizony a még költözés utáni kicsomagolatlan Persiles dobozok tetején ért minket. Nem úszott karácsonyi izzósorok kivilágított fényében a lakás, és az apró műfenyőnknél még a cserepes orchideánk is nagyobb volt, mégis meghitt volt a hangulat. Úgy gondolom, sokkal fontosabb ezt az érzést megélni, mint a tökéletességre törekedni, és a szalvéták művészi origami hajtogatásával foglalkozni ahelyett, hogy beszélgetnénk egy jót. Talán a jövő karácsony is hasonlóképp fog elérni minket, de állok elébe, mert biztos vagyok benne, hogy évek múltán ezek lesznek az igazán felejthetetlen emlékek az életünkben! ♥
Vida Ágnes egy idevágó idézetével kívánok Nagyon Boldog és Békés Karácsonyi Ünnepeket minden kedves Olvasómnak!
"A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs porcica a szekrények mögött, tízféle sütit sütsz és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz-vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk."
